Nagy Márton: Nemzetgazdasági miniszterként az utolsó csepp véremig kell harcolnom

„Immár két éve csökkenti a beruházások hiánya a magyar GDP-t. Ezt a csökkenést a fogyasztás ellensúlyozza, amely a stabil munkaerőpiacnak és a reálbérek emelkedésének köszönhető” – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter az NGM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös, Termelékenység Konferencia 2025 elnevezésű rendezvényén előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a reálbérek dinamikus növelése nem fenntartható a beruházások és a fejlesztések újraindítása nélkül.

Nagy Márton ezért a kormányon belül is harcol a kis- és középvállalkozások jelentős támogatásáért. Szavai szerint

– hangsúlyozta Nagy Márton, aki szerint kapacitásnövelő és hatékonyságjavító beruházásokra van szükségük a vállalkozásoknak és a nemzetgazdaságnak. A miniszter elismerte, Magyarország függősége a gyengélkedő német gazdaságtól az elmúlt 2-3 évben tovább nőtt. 

Nem elég hatékonyak a magyar vállalkozások

Nagy Márton emlékeztetett, a magyar kkv-k hatékonysága szinte minden mutatóban az Európai Unió hátsó mezőnyében van. A munkatermelékenység csak néhány ágazatban érte el az elfogadható szintet, idetartozik a vegyipar, a bankszektor és a gyógyszeripar. Komoly fejlesztésre van ugyanakkor szükség a termelékenység érdekében az összes szektorban, elsősorban a munka- a digitalizációs- és a környezeti termelékenység területén. 

– mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte, a feldolgozóiparban ugyan jelentős a magas hozzáadott értékű, high-tech termékek aránya, ugyanakkor az ágazat jelentősen függ a német gazdaságtól, amely évek óta szenved. Nagy Márton szerint

Fontos, hogy emelkedjenek a bérek

Nagy Márton előadásában emlékeztetett a kormány törekvésére, vagyis arra, hogy az átlagkereset jelenlegi 43 százalékáról, annak 50 százalékára emelkedjen a minimálbér összege 2027-re. Noha a bérek emelése a hatékonyság növelése nélkül egyre nagyobb kihívást jelent, a tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy a fizetések növelése több területen is javít a vállalkozások termelékenységén. Példaként említette a fluktuáció csökkenését. 

A nemzetgazdasági miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Demján Sándor program célja a hazai vállalati szektor erősítése, elsősorban a legtöbb embert foglalkoztató kkv-szektort erősítve. A programban 130 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, emellett a Széchenyi kártya program évi 320 milliárd forint támogatást nyújt a költségvetésből a cégeknek.

A kamara is segíti a vállalkozásokat

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, 

Az MKIK elnöke szerint a tudás, a piac és a tőke az a három fő kritérium, amelyek sikeressé teszik a hazai vállalkozásokat. A tőke elérhető a Demján Sándor program pályázatainak köszönhetően. A piaci viszonyok feltérképezésében az MKIK segít, piackutatásokkal és kiadványokkal, míg a tudás szempontjából a cégeknek az adatalapú döntéshozatal meghonosítására lenne szükségük és a mesterséges intelligencia legalább felhasználói szintű ismeretére, használatára.

A munkaerővel jobban kellene bánni

A vállalkozások termelékenysége, hatékonysága elválaszthatatlan a versenyképességtől, amelyhez nélkülözhetetlen, hogy a cégek minden percben arra gondoljanak, miként fejleszthetnek – húzta alá az immár 30 ezer munkavállalót foglalkoztató magyar multi, a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt előadásában kiemelte, szerinte 

Ezt az oktatás és szakképzés hiányosságaival kapcsolatban emelte ki a Mol-vezér rámutatva, a vállalatcsoport saját képzési programot alakított ki, amely hozzájárul az eredményekhez. Hernádi négy nemzetközi okot jelölt meg, amely hátráltathatja a magyar gazdaság növekedését:

• függés a német gazdaságtól, elsősorban az ipartól,
• a háború miatt megnövekedett termelési költségek, 
• az amerikai vámpolitika
• és az európai zöldpolitika.

A hazai okok közül kiemelte a kutatás-fejlesztés lassulását, a közmű-infrastruktúra fejlesztésének hiányát, a vállalkozások digitalizációs lemaradását, a demográfiát, az inflációt és a szerinte indokolatlan mértékű otthoni munkavégzést, amely csökkenti a munkaerő hatékonyságát.

Hernádi Zsolt hozzátette: gyengült a kormány fiskális mozgástere az elmúlt években, így az államilag támogatott lehetőségek is szűkösebbek. Ez ugyanakkor a Mol elnök-vezérigazgatója szerint nem baj, mivel 

A konferencia további előadói szintén a folyamatos fejlesztés és hatékonyságnövelés nélkülözhetetlenségét emelték ki, amelyek nélkül nincs piaci verseny. Rámutattak arra is, hogy a generációváltásra minél hamarabb fel kell készülniük a családi vállalkozásoknak, mivel a késői átadás nagyjából olyan, mintha egy idegen venné át a sikeres cég vezetését. Ezért a fiatalabb generációkat mielőbb be kell vonni a családi vállalkozás mindennapjaiba.

Nyitókép: MTI/Mészáros János